Hányok ezektől a hazugságoktól. Oké, nekem nehéz igazat mondani, nehéz bevallani, hogy "csalunk, ez van", de hiába nem vallja be, én tudom, éppen ezért kérdezek rá, mert kidobom a belem attól, hogy a szabályok mindig csak másokra érvényesek, rájuk nem. És ezek után még képes az arcomba (a szemembe nem) nézni, és olyat hazudni, amivel öt perc alatt bukik le, ha ellenőrzöm. Nem is kell ellenőriznem, minek.
Csak ez a gyomorforgás nem akar múlni.
