Mintha lassított felvételen nézném végig, ahogy egy nőt késsel legyilkolnak a pénztárcájáért. Minden csupa vér, hang nincs. Valaki velem van, de nem látom.
Egy nagy faszt, nincs még vége egyáltalán. Amire először és utoljára gondolunk, ugye?
Érdekes ez a kibeszélés - magunkban tartás ellentét.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
